Az OEE Örökerdő Szakosztálya 2025. november 13-án „Tapasztalatok a különböző mérettel, alakkal és dinamikával kialakított lékek esetében gyertyános-kocsánytalan tölgyesben” címmel terepi képzést szervezett.
A 2018-ban indított, a Pilisi Parkerdőnél felmerült lékkialakítási koncepció vizsgálatára létrehozott Pilis Lék kísérlet az örökerdő-gazdálkodás során alkalmazott különböző méretű és alakú lékek hatásaival foglalkozik. A képzés célja volt azt bemutatni, hogy a különböző lékalakok, méretek, a tájolás és a környező állomány jellemzői milyen hatást gyakorolnak a lékekben található kocsánytalan tölgy fejlődésére. Az elmúlt időszak kutatási eredményei nagyban hozzájárulnak a tölgyes lékek sikeres kialakításához. Ezen felül a résztvevők megismerkedhettek a kocsánytalan tölgy lékekben történő nevelésének során a lék kialakításának ismereteivel és hogy a direkt és szórt fény megfelelő mennyiségét és arányát mi módon lehet biztosítani. Bemutató során ismerkedtek a különböző terepi műszerekkel, mobiltelefonos applikációkkal, és a lékek speciális ápolását biztosító erdészeti szerszámokkal, melyek használatát is bemutatták.
A képzés tematikája a következő volt:
Elmélet:
- Az örökerdő üzemmód általános bemutatása. Ezen belül a lékek szerepe. (Csépányi P).
- PA lékek kialakítása utáni eddigi tapasztalatok bemutatása (Ódor Péter, Tinya Flóra)
- A kutatás – különböző léktípusok, méret és dinamika – bemutatása
- A fény és a talajnedvesség alakulása a lékben az első öt évben
- Az aljnövényzet alakulása az első öt évben
- A felújulás a különböző léktípusokban
- Következtetések a gyakorlat számára
Gyakorlat
- A lékek kezelésének, ápolásának szükségessége, mértéke és technológiája (Csépányi Péter, Csór Attila, Simon Dávid)
- Új lékek felvétele
- Meglévő lékek ápolása
- Lékek tágítása
- A lékek kezeléséhez szükséges eszközök
- Teszt kitöltése

A képzés résztvevői a Pilis Lék Kísérletben Tinya Flóra és Ódor Péter ökológusok vezetésével. (fotó Csépányi P.)

A képzés résztvevői Csór Attila előadását hallgatják (fotó: Csépányi P.)

Csépányi Péter mutatja be a naptájoló használatát (fotó: Csór A.)